Közösségi védjegy Kérdezz – Felelek (GYIK)


Kérdések
Mi az az Európai Uniós Közösségi Védjegy?
Mekkora az eljárás költsége?
Mi a bejegyzési eljárás folyamata?
Menyi ideig tart az eljárás?
Mikortól illeti meg a bejelentőt a védjegyoltalom?
Mi a végleges oltalmi idő?
Miért érdemes közösségi védjegyet regisztráltatni?
Vannak-e hátrányai a közösségi védjegybejelentésnek?
Végez-e kutatást az európai védjegyhivatal (OHIM) hasonló védjegyekre?
Mi történik, ha van hasonló, korábbi védjegy?
Mi az a felszólalás?
Milyen adatszolgáltatásra van szükség a védjegy bejelentéshez?
A védjegyre nézve van-e használati kötelezettség?
Kell-e előzetesen védjegykutatást végezni?

Válaszok

Mi az az Európai Uniós ”Közösségi Védjegy”?
A közösségi vagy EU védjegy (Community Trade Mark) nem egy nemzet területén, hanem az Európai Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Közösségi védjegybejelentést az OHIM-nál, azaz az európai védjegyhivatalnál (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) lehet tenni (Alicante, Spanyolország). A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. jogosult magyar jogi és természetes személyek képviseletére a fenti uniós intézménynél. Elérhetőség.
Vissza a kérdésekhez


Mekkora az eljárás költsége?
A bejelentési eljárás teljes díja félmilliós nagyságrendű. A megbízási díj és illeték bejelentéskor esedékes, és független a védjegy elbírálásának menetétől. A megadáskor esedékes regisztrációs illetéket eltörölték, csak egy minimális díj fizetendő lajstromozáskor. A bejelentési díj relatíve kedvező voltát mutatja, hogy ez kb. 2-3 magyar védjegybejelentés díjával, illetve egy-két közvetlen külföldi védjegybejelentés díjával azonos nagyságrendű. E díjért a magyar piaci érték százszorosának megfelelő, 28 országra kiterjedő oltalmat kapunk. A teljes unióra kiterjedő oltalom megszerzésének fokozott kockázatai vannak, ezek mérséklésére jó, ha egy fakultatív védjegykutatás díját is bekalkuláljuk. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. megbízáskor a megjelölt költségviselőnek számláz.

Honlapunkon kedvezményes díjú online bejelentésre is van lehetőség. A bejelentési űrlap kitöltésével Ön számítógépe mellől indíthat irodánkon keresztül kedvezményes, gyors és szakszerű európai védjegybejelentést.
Vissza a kérdésekhez


Mi a bejegyzési eljárás folyamata?
A közösségi védjegybejelentés megadásának folyamata hasonló a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárásához, annál azonban gyorsabb. Az eljárás blokkdiagramja külön menüpont alatt található. Kizáró ok ha csak egyetlen tagállam nyelvén nincs a megjelölésnek megkülönböztető képessége avagy, ha csak egyetlen tagállamban van hasonló áruterületen összetéveszthető védjegy.
Vissza a kérdésekhez


Menyi ideig tart az eljárás?
A közösségi védjegyek regisztrációja körülbelül öt-hat hónapot vesz igénybe, ha nem szólal fel senki ellene. A védjegy regisztrációja (megadása) a bejelentési napra visszaható hatályú, ezért igazából a bejelentés napja a fontos, nem a megadásé.
Vissza a kérdésekhez


Mikortól illeti meg a bejelentőt a védjegyoltalom?
Az első oltalom a bejelentési napra visszamenőlegesen keletkezik és ettől számítva 10 évig áll fenn.
Vissza a kérdésekhez


Mi a végleges oltalmi idő?
A védjegyeknek gyakorlatilag nincs végleges lejárati ideje. Az oltalom tetszőleges alkalommal meghosszabbítható újabb 10-10 évekkel.
Vissza a kérdésekhez


Miért érdemes közösségi védjegyet regisztráltatni?
A védjegyeztetési eljárás valamennyi tagországra nézve megindul egyetlen bejelentési kérelem alapján. Nagy előnye, hogy így nem tagállamonként kell külön-külön a megjelölést regisztráltatni. Ezzel jelentős idő és pénz takarítható meg. A védjegyek a később csatlakozó új tagállamokra automatikusan kiterjednek.
Vissza a kérdésekhez


Vannak-e hátrányai a közösségi védjegybejelentésnek?
Egyetlen negatívuma az eljárásnak, hogy amennyiben akárcsak egyetlen tagállamban kizáró ok merül fel, a megjelölés nem kaphat közösségi oltalmat. Ilyen esetekben a bejelentés nemzeti bejelentésekké alakítható át. Ez utóbbi jelentős díjjal jár.
Vissza a kérdésekhez


Végez-e kutatást az euórpai védjegyhivatal (OHIM) hasonló védjegyekre?
A korábbi hasonló védjegyek – azonos áruterületen – a bejegyzést kizárhatják. A Hivatal a korábbi védjegyekre minimális kutatást végez. A kutatás eredményéről rövid jelentésben tájékoztat. E kutatás azonban csak tájékoztató jellegű és nem terjed ki a tagállamok védjegyeire.
Vissza a kérdésekhez


Mi történik, ha van hasonló, korábbi védjegy?
A bejegyzési eljárás ettől még tovább folytatódik. A Hivatal esetenként értesíti a korábbi védjegy jogosultját az új bejelentésről, aki saját belátása szerint dönt, hogy fellép a megjelölés lajstromozása ellen vagy sem. Sok cég maga is figyeli a meghirdetett védjegyeket, és felszólalnak ellene, ha ütközést vélnek.
Vissza a kérdésekhez


Mi az a felszólalás?
Bármelyik EU tagállamban használt, korábbi hasonló védjegy jogosultjai ún. ”felszólalás” keretében kérelmezhetik az új megjelölés bejegyzésének elutasítását. Kérelmük beadására 3 hónap áll rendelkezésre. A felszólalás benyújtásával az eljárás új szakaszba lép, ahol a vita a felek közt, az európai védjegyhivatal előtt zajlik, és a Hivatal döntésével zárul. Sikeres felszólalás esetén az új megjelölés lajstromozását a Hivatal elutasítja, esetleg korlátozza az árujegyzéket. A felszólalás díjköteles. Felszólalás esetén két hónap áll rendelkezésre, hogy a felek egymás között megegyezzenek (ún. cooling-off period). Ha a védjegy ez alatt az idő alatt visszavonásra kerül, nem kell a felszólaló költségeit fedezni. Befejezett felszólalási eljárás esetén a vesztes fél általában kötelezett a másik fél költségeinek legalább részbeni térítésére (ennek összege általában 650 Euro).
Vissza a kérdésekhez


Milyen adatszolgáltatásra van szükség a védjegy bejelentéshez?
Mindenekelőtt szükség van a bejelentő nevére, pontos címére és állampolgárságára, illetve jogi személyek esetén a székhely megjelölésére. Továbbá meg kell adni a megjelölést és azoknak az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a körét amelyre a védjegyoltalmat igényelik.
Vissza a kérdésekhez


A védjegyre nézve van-e használati kötelezettség?
Bejelenteni csak olyan megjelölést érdemes, amelyet a bejelentő használni is kíván. Az előírások a használat megkezdésére 5 év türelmi időt engedményeznek. Amennyiben erre valamilyen oknál fogva mégsem kerül sor határidőn belül, a védjegy sebezhetővé válik és külön kérelemre, bármikor töröltethető a lajstromból. A használat igazolásához elegendő, ha akár reklám, üzleti levelezés stb. keretében a megjelölést egy tagországban használták.
Vissza a kérdésekhez


Kell-e előzetesen védjegykutatást végezni?
Nem kötelező, de feltétlen ajánlott. Elég, ha a 28 ország egyikében rendelkezik valaki hasonló márkanévvel az adott területen. Ilyenkor nem csak a védjegy elutasítását okozhatja egy sikeres felszólalás a bejelentés ellen, hanem az elhúzódó eljárás miatt előfordulhat, hogy a bejelentő jelentős összegeket költött a márkanév piaci bevezetésére. Igazi veszteséget azonban egy márkanév átkeresztelése, átpozícionálása okozhat. A kockázat teljes kizárására azonban nem törekedhetünk, mert ez aránytalan (1,3 MFt körüli) díjjal járhat. Maga az európai védjegyhivatal sem végez ilyet.

A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. a kockázatok mérséklésére ésszerű terjedelemben végez részben internetes, részben fizetős adatbázison alapuló kutatást megbízás esetén. E kutatás az EU védjegyekre, az EU tagállamokban regisztrált nemzetközi védjegyekre, és mintegy 20 EU tagállam nemzeti védjegyeire kiterjedő racionalizált kutatást végez. Ennek díja nettó 290 ezer Ft nagyságrendű egy osztály esetén. E nemzetközi kutatás viszonylag nagy hozzáértést, gyakorlatot követel, ezért házilagosan nem végezhető el. Gyakorlásra, azonossági kutatásra azonban felhasználható a Startlap védjegykutatási dobozában lévő linkgyűjtemény. Részletek a Védjegykutatás menöpont alatt.

Ha már meglévő, bevezetett magyar márkanevünket akarjuk az EU-ban védeni, csak akkor érdemes kutatnunk, ha készek vagyunk sikertelen kutatás esetén változtatni a néven. A védjegykutatás alternatívája lehet az, hogy a bejelentjük a védjegyet, és megvárjuk, hogy érkezik-e ellene felszólalás. Ebben az esetben csak a védjegybejelentés költségét kell viselnünk, ami ugyan magasabb a kutatás költségénél, de nem nagy a különbség. A védjegy bejelentése után közzéteszik a védjegyet, és ha felszólalás érkezik a védjegy ellen, a bejelentés visszavonható (akár részlegesen is), így elkerülhetjük a jogvitát a felszólalóval. Ha a felszólalás utáni két hónapon belül vonjuk vissza a bejelentést, akkor nem fenyeget annak kockázata, hogy a másik fél jogi-eljárási költségeit ránk terhelik.
Oldal tetejére.